Magas minőség, fájdalommentesség – Barátságos árakon
Bejelentkezés: 06 (1) 266 6766 | info@harmoniadental.hu

Harmónia Fogászati Stúdió Kft

Adatvédelmi szabályzat

Székhely – 1056 Budapest, Molnár u. 53. 1/3

Telephely – 1056 Budapest, Molnár u. 53. 1/3.

Adószám: 23280894-2-41

Tel.: +36-1 -266 6766

Fax: +36- 1- 266 6766

E-mail info@harmoniadental.hu

 

                                               TARTALOMJEGYZÉK

Fejezet   Oldal

PREAMBULUM                                                                                                                    3

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3

1.1     A Szabályzat célja és hatálya                                                                                        3

1.2     Az egészségügyi adatkezelés célja                                                                               3

1.3     Fogalom meghatározások                                                                                            4

  1. AZ ÉRINTETTEK JOGAI, A JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 6

2.1     Tájékoztatáshoz való jog                                                                                              6

2.2     Helyesbítés                                                                                                                     6

2.3     Adattörlés                                                                                                                       6

2.4     Tiltakozási jog                                                                                                                7

2.5     Bírósági jogérvényesítés                                                                                               7

2.6     Kártérítés                                                                                                                        7

  1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZAT SZERVEINEK
    ADATKEZELÉSE
    7

3.1     Adatfelvétel                                                                                                                   8

3.2     Adatmódosítás                                                                                                             8

3.3     Adattörlés                                                                                                                     8

  1. FOGORVOSI ELLÁTÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS     8

4.1     Orvosi titok védelme                                                                                                   9

4.2     Gyógykezelés során jelen lévő személyek                                                              9

4.3     Tájékozódási, tájékoztatási jog és kötelezettség,

a beteg joga a tájékoztatáshoz                                                                                            10

4.4     Hozzátartozó és más személy tájékoztatása                                                         10

4.5     Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga                                       10

  1. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, JÁRVÁNYÜGYI CÉLBÓL

TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS                                                                                     11

  1. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉLYAZONOSÍTÓ

ADATOK NYILVÁNTARTÁSA                                                                               11

6.1     Az egészségügyi dokumentáció tárolásának és archiválásának rendje           11

6.2     A dokumentációtárolás, rendszerezés általános irányelvei                              12

  1. AZ ADATVÉDELEM 12

7.1     Az adatvédelmi képzés szabályozása                                                                      12

7.2     Adatbiztonság, az adatok védelme                                                                         12

7.3     Manuálisan kezelt adatok                                                                                        13

7.4     Elektronikusan tárolt adatok                                                                                  13

7.5     Eljárás az adatok sérülése esetén                                                                           13

7.6     Az adatkezelési rendszer sérülése, illetve károsodása esetére
tervezett intézkedések                                                                                                        13

  1. AZ ADATKEZELŐ ADATAI, ELÉRHETŐSÉGE 14
  2. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK 14

PREAMBULUM

A fogorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője az 1997.évi XLVII sz. törvény, valamint a szervezeti egységei által folytatott, egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelés rendjét az alábbiak szerint határozza meg.

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  • A Szabályzat célja és hatálya

E Szabályzat célja, hogy meghatározza a fogorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. 

A Szabályzat személyi és tárgyi hatálya kiterjed:

  • az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet szakmai felügyeletet, ellenőrzést végző szervezetre és természetes személyre, és egyéb adatkezelő szervre, amely, vagy aki egészségügyi és személyes adatot kezel,
  • minden, az egészségügyi szolgáltatóval, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba
  • került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre (továbbiakban: beteg),
  • minden, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban Eüat.) előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra,
  • az adatkezeléssel kapcsolatba került vagy kerülő külső szolgáltatóra, amely a. fogorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató tevékenységi körébe tartozó személyes adatot kezel, vagy azzal kapcsolatba kerül.
  • Az egészségügyi adatkezelés célja

Az egészségügyi és személyazonosító adatok a következő célok elérése érdekében kezelhetőek:

  • az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
  • a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
  • az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
  • a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,
  • a betegjogok érvényesítése.

A fent felsoroltakon kívül törvényben meghatározott esetekben a következő célokból lehet egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni:

  • egészségügyi szakember-képzés,
  • orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
  • statisztikai vizsgálat,
  • tudományos kutatás,
  • az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
  • a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,
  • az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata,
  • továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások
  • finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása,
  • bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,
  • a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,
  • közigazgatási eljárás,
  • szabálysértési eljárás,
  • ügyészségi eljárás,
  • bírósági eljárás,
  • az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,
  • a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység
  • munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,
  • közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,
  • a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,
  • munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés.

Az előbb meghatározott céloktól eltérő célokra is lehet egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni, amennyiben a megfelelő tájékoztatást követően az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) ehhez írásban hozzájárul.

Adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

  • Fogalom meghatározások 

Érintett: minden, az adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személy, függetlenül attól, hogy beteg-e, vagy egészséges.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így pl. gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai műveletek elvégzése függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Adathordozó: minden olyan anyag vagy eszköz, amely adatok lejegyzésére, tárolására és visszaolvasására alkalmas

Adatkezelő: A betegellátó, a szolgáltató vezetője, a szolgáltató alkalmazásában álló munkatársak, az Eüat. szerint meghatározott esetekben közegészségügyi-járványügyi közérdekből tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő, továbbá az egészségbiztosítási szerv, az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, továbbá az egészségügyi adatok nélkül, – a lakossági célzott szűrővizsgálatok érdekében – az egészségügyi államigazgatási szerv.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – a személyes adatok feldolgozását végzi.

Harmadik személy: olyan természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Egészségügyi ellátó hálózat: egészségügyi ellátást nyújtó, valamint szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezet és természetes személy

Gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök gyógyfürdőellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is.

Orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat.

Egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs.

Sürgős szükség: az egészségi állapotában hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Egészségügyi dolgozó: a fogorvos, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy.

Betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész.

  1. AZ ÉRINTETTEK JOGAI, A JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az érintettnek jogában áll

  • tájékoztatást kérni személyes adatai kezeléséről,
  • adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését kérni
  • tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen,
  • jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulni.
  • Tájékoztatáshoz való jog

Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, azok céljáról,

jogalapjáról, időtartamáról valamint arról, hogy kik és milyen célból kapják meg az adatokat.

Az adatkezelő köteles a tájékoztatást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legkésőbb 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni.

  • Helyesbítés

A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő köteles helyesbíteni. 

  • Adattörlés

A személyes adatot törölni kell, ha

  • a kezelése jogellenes,
  • az érintett kéri, kivéve, ha az adatkezelést jogszabály rendeli el,
  • az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható, feltéve, hogy a törlést
  • törvény nem zárja ki,
  • az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának határideje lejárt,
  • azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

A helyesbítésről, törlésről az érintettet, vagy azokat, akiknek korábban az adatot továbbították, tájékoztatni kell, kivéve, ha ez az érintett jogos érdekeit sérti.

  • Tiltakozási jog 

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

  • a személyes adatok kezelése, továbbítása kizárólag az adatkezelő, adatátvevő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést a törvény rendelte el,
  • a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.
  • Bírósági jogérvényesítés

Az érintett jogainak megsértése esetén, a meghatározott személy (adatátvevő) az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

  • Kártérítés

Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott káráért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

  1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZAT SZERVEINEK ADAT- KEZELÉSE

Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – jogosult:

  • a betegellátó,
  • szolgáltató vezetője, illetve
  • a szolgáltató vezetője által megbízott személy.
  • Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, vagy megsemmisüléssel, megváltozással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
  • Adatfelvétel

Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét.

A beteg dokumentációjában történt minden feljegyzést, beírást aláírással vagy kézjeggyel, és ha szükséges, dátummal kell hitelesíteni, elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását is biztosítani kell.

  • Adatmódosítás

Ha tévesztés, vagy más ok miatt a beírt adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető, hogy az eredeti adat megállapítható legyen. Módosításnál is kézjeggyel el kell látni a módosítást, elektronikus adatkezelés esetén a bejegyzést végző egyértelmű azonosítását és a bejegyzés naplózását a rendszernek biztosítania kell.

  • Adattörlés 

Adatot törölni csak a jelen Szabályzat alapján lehet. A törlés során be kell tartani az adatvédelmi előírásokat különös tekintettel a jogosulatlan hozzáférésre. A törlés során a manuálisan kezelt adatokat fizikailag meg kell semmisíteni, elektronikusan tárolt adatok esetében azokat helyrehozhatatlanul meg kell változtatni. A törlést a rendelő vezető engedélyével lehet elvégezni.

  1. FOGORVOSI ELLÁTÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS

Az egészségügyi adatok felvétele a fogorvosi ellátás része. Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak a kezelt személy (törvényes képviselője) részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok megadása önkéntes. Abban az esetben, ha a gyógykezelt személy önként fordul a szolgáltatóhoz, az ellátással összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában megadottnak kell tekinteni.

Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,

  • ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved,
  • ha arra szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
  • heveny mérgezés esetén,
  • ha valószínűsíthető, hogy az érintett foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
  • ha az adatszolgáltatásra a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
  • ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
  • ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.

Sürgős szükség, valamint a gyógykezelt személy belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.

A gyógykezelés alatt az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a szakmai szabályoknak megfelelő adatokat. A kezelést végző fogorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges.

Kerülni kell azon adatok rögzítését, amik közvetlenül nem kapcsolatosak a beteg gyógykezelésével.

A gyógykezelés során az egészségügyi dokumentáció kezelésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a dokumentációhoz, illetve a beteg személyes adataihoz kizárólag a gyógykezelt személy gyógykezelését végzők férhessenek hozzá.

  • Orvosi titok védelme

A betegellátót, valamint a szolgáltatóval alkalmazotti jogviszonyban álló más személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség független attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg.

A betegellátót a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki a beteg gyógykezelésében nem működött közre, kivéve, ha az adatok a gyógykezelt személy további gyógykezelése érdekében szükségesek.

A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettség.

Az orvosi titok védelme érdekében szükséges, hogy a szolgáltató valamennyi dolgozója kötelezettséget vállaljon az orvosi titok megtartására. A kötelezettséget a dolgozó munkaköri leírásába kell foglalni, illetve ahhoz csatolni kell.

  • Gyógykezelés során jelen lévő személyek

A gyógykezelés során a kezelést végző orvos és a betegellátásban részt vevő más személyek lehetnek jelen, valamint akinek jelenlétéhez a beteg hozzájárult.

A beteg emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartása mellett az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet a gyógykezelés során:

  • más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,
  • a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogvatartott személy esetében kerül sor,
  • a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságelvonással járó büntetését tölti, és a gyógykezelést végző betegellátó biztonsága, illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,
  • ha bűnüldözési érdekből a beteg személyi biztonsága ezt indokolttá teszi, és a beteg nyilatkozattételre képtelen állapotban van.

Fent meghatározottakon felül jelen lehet az,

  • aki a beteget az adott betegség miatt már kezelte,
  • akinek a szolgáltató vezetője szakmai ok miatt engedélyt adott. A gyógykezelt személy kifejezett tiltakozásának ebben az esetben helyt kell adni.

Az egészségügyi szakemberképzés céljából jelen lehet: orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola vagy szakiskola hallgatója, feltéve, hogy a megjelölt személy képzésére az egészségügyi szolgáltató ki van jelölve. Ebben az esetben a gyógykezelt személy hozzájárulására nincs szükség, de a betegtájékoztatóban a szolgáltató oktató jellegéről és a szakemberképzésről a gyógykezelteket tájékoztatni kell.

A hozzájárulást a gyógykezelt személy szóban is megteheti a kezelést végző fogorvosnak. 

  • Tájékozódási, tájékoztatási jog és kötelezettség, a beteg joga a tájékoztatáshoz

A betegellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a szolgáltató adatvédelmi rendjéről. A beteg tájékoztatása az adatvédelemről a kezelést végző fogorvos kötelessége. A tájékoztatás megadását a beteg aláírásával igazolja. Az aláírt tájékoztatót a beteg egészségügyi dokumentációjához csatolni kell. A beteg dokumentációjához csatolni kell a beteg esetleges korlátozó nyilatkozatát is.

A gyógykezelt személy gyógykezelésével kapcsolatos tájékoztatást a beteg kezelését végző fogorvos adja meg. A beteg gyógykezelésének ápolási vonatkozásairól az őt ellátó egészségügyi szakdolgozó is felvilágosítást adhat. Szakdolgozó, illetve más dolgozó a beteg gyógykezeléséről tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a beteg kezelését végző fogorvos erre az adott beteg esetében felhatalmazta. A tájékoztatás személyesen történik.

Telefonon, telefaxon az Eüat 11. § (1) alapján a beteg gyógykezeléséről érdemi tájékoztatás nem adható. A kezelést végző fogorvos, illetve egészségügyi dolgozó a beteg szolgáltatónál történő kezelésének tényét a beteg ellenkező értelmű nyilatkozata hiányában megerősítheti.

A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag a fogorvos jogosult. A korlátozás elrendeléséről a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.

  • Hozzátartozó és más személy tájékoztatása

A beteg a szolgáltatóhoz való bejelentkezéskor, vagy később rendelkezhet arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről, egészségi állapotának változásáról mely személyeknek adható részleges vagy teljes felvilágosítás illetve ebből kik zárandók ki. A beteget a rendelkezés lehetőségéről tájékoztatni kell.

  • Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a rá vonatkozó személyazonosító és egészségügyi adatokról, betekinthet az egészségügyi dokumentációba.

A fogorvosi ellátásban az adott ellátási folyamat befejezését a beteg megismeri és elfogadja. A definitív ellátás folyamatáért a fogorvos a felelős. Az ellátási folyamat megszakítása, vagy módosítása tényét, okait a kezelő fogorvos a betegdokumentációban rögzíti.

 

  1. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, JÁRVÁNYÜGYI CÉLBÓL TÖRTÉNŐ ADAT-KEZELÉS

A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi és személyazonosító adatot, ha fertőző betegséget észlel, vagy annak gyanúja merül fel.

Az ÁNTSZ városi intézete közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva kérheti az érintett személyazonosító adatait.

 

  1. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATOK NYILVÁN-TARTÁSA

Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.

A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz, amely biztosítja az adatok szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szembeni védelmét, valamint azt, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

A betegellátó saját feljegyzései a nyilvántartás részét képezik. 

  • Az egészségügyi dokumentáció tárolásának és archiválásának rendje

A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni

  • a beteg személyazonosító adatait,
  • cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,
  • a kórelőzményt, a kórtörténetet,
  • az első vizsgálat eredményét,
  • a diagnózist és az ellátási tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
  • az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
  • egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
  • az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
  • a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
  • a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
  • a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
  • a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
  • minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:

  • az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
  • a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
  • a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit.

Az egészségügyi dokumentáció esetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az részletes, szakszerű, olvasható és visszakereshető legyen.

Az 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 30 §. 1 pontja értelmében az egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje az adatfelvételtől számított legalább 30 év (zárójelentések esetében 50 év, képalkotó diagnosztikai felvételek esetében 10 év).

6.2.A dokumentációtárolás, rendszerezés általános irányelvei

A fogorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató maga alakítja ki a dokumentáció tárolás szabályait, lehetőségeit figyelembe véve.

A dokumentumok védelmét az illetéktelen hozzáférés-, eltulajdonítás, meghamisítás, valamint fizikai megsemmisülés ellen biztosítani kell. A tárolási rendszerbe helyezett dokumentumok kivételekor egyszerű, de a követést biztosító rendszert kell alkalmazni.

7.AZ ADATVÉDELEM

  • Az adatvédelmi képzés szabályozása

A szolgáltató alkalmazottainak éves jelleggel tartott adatkezelési és adatvédelmi képzésének biztosítása a vezető kötelezettsége. A képzést dokumentáltan kell megtartani.

Az új belépő alkalmazottak adatvédelemmel kapcsolatos felkészítését a vezető végzi, a képzést dokumentálja.

  • Adatbiztonság, az adatok védelme

Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton, vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.

Minden adatkezeléssel foglalkozó személy munkája közben köteles az elvárható legnagyobb gondossággal eljárni az adatok hitelessége, megőrzése és az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében.

Az adatok tárolása és továbbítása során az általános baleset- és tűzvédelmi előírásokat figyelembe kell venni.

  • Manuálisan kezelt adatok

Az adatokat keletkezésükkor megfelelő minőségű adathordozóra (hagyományos papír, formanyomtatvány) kell rögzíteni.  Az adatok olvashatóságáért az azokat felvevő személy felel.

  • Elektronikusan tárolt adatok

Elektronikusan tárolt adatok esetében adatot csak a hozzáférési listára felvett, nyilvántartott adatkezelő kezelhet. Az adatkezelőnek egyéni, titkos jelszóval kell bejelentkeznie a rendszerbe. Az adatkezelés befejeztével a rendszerből ki kell lépni. A rendszerbe történt, jelszóval védett adatkezelésért az adatkezelő felel. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az adatkezelő kötelessége, hogy egyéni jelszava titkosságát biztosítsa.

  • Eljárás az adatok sérülése esetén

Az egészségügyi és személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból meg kell kísérelni a lehetséges mértékig a károsodott adatok pótlását.

  • Az adatkezelési rendszer sérülése, illetve károsodása esetére tervezett intézkedések

A fogorvosi ellátást nyújtó szolgáltató meghatározott időközönként automatikus biztonsági mentést végez a számítógépes rendszerben, így folyamatossá téve az adatok mentését.

  1. AZ ADATKEZELŐ ADATAI, ELÉRHETŐSÉGE

Eü. Szolgáltató: .Harmónia Fogászati Stúdió Kft

Székhely – 1056 Budapest, Molnár u. 53. 1/3

Telephely – 1056 Budapest, Molnár u. 53. 1/3.

Adószám: 23280894-2-41

Tel.: +36-1 -266 6766

Fax: +36- 1- 266 6766

E-mail info@harmoniadental.hu

  1. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet élni:

Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c

Telefon: +36 (1) 391-1400

Fax: +36 (1) 391-1410

www: http://www.naih.hu

e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

 

Kelt: Budapest, 2011.10.18.

You have Successfully Subscribed!

Pin It on Pinterest

Share This